Mi az infláció és hogyan hat a pénzedre?

Az infláció az árszínvonal általános emelkedését jelenti – vagyis ugyanazért az összegért idővel kevesebb árut és szolgáltatást kapsz. Ha 2000-ben félretettél 100 000 forintot, az ma nominálisan ugyanannyi, de a vásárlóereje töredékére csökkent. Az infláció kalkulátor pontosan megmutatja, mekkora ez a veszteség.

Az inflációt Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) méri a fogyasztói árindex (CPI) segítségével. Ez az index egy átlagos háztartás fogyasztói kosarának árváltozását követi, beleértve az élelmiszereket, lakhatást, közlekedést, ruházkodást és egyéb kiadásokat.

Hogyan működik az infláció kalkulátor?

A kalkulátor három különböző számítási módot kínál, amelyek között egyetlen kattintással válthatsz:

Múlt → Jelen: mennyit ér ma egy régebbi összeg?

Ez a leggyakrabban használt mód. Megmutatja, hogy egy korábbi évben ismert összeg – például egy régi fizetés, lakásár vagy megtakarítás – mai árakon mennyinek felelne meg. A számítás a két kiválasztott év közötti kumulált inflációval szorozza meg az eredeti összeget.

Példa: 100 000 Ft 2000-ből 2025-re megközelítőleg 370 000 Ft-nek felel meg, ami azt jelenti, hogy az árszínvonal több mint háromszorosára nőtt 25 év alatt.

Jelen → Múlt: a mai összeg régen mennyinek felelt meg?

Ez a fordított számítás: megmutatja, hogy egy mai összeg mekkora vásárlóerőnek felelt meg egy korábbi évben. Hasznos, ha például össze akarod hasonlítani a mai fizetésedet a szüleid akkori fizetésével.

Példa: 500 000 Ft ma körülbelül 135 000 Ft-nek felelt meg 2000-ben – vagyis ha valaki 2000-ben ennyit keresett, az a mai 500 000 Ft-nak megfelelő életszínvonalat jelentett.

Jövő becslés: mennyit fog érni a pénzed?

Ebben a módban megadhatod a várt éves inflációs rátát és az évek számát, és a kalkulátor kiszámolja, hogyan csökken a mai összeg vásárlóereje a jövőben. Az elmúlt 10 év átlagos inflációja Magyarországon körülbelül 5,7% volt, míg az MNB inflációs célértéke 3%.

Példa: 1 000 000 Ft évi 5%-os infláció mellett 10 év múlva már csak körülbelül 614 000 Ft vásárlóerejének fog megfelelni.

Hogyan számol a kalkulátor?

A forint infláció kalkulátor a KSH éves átlagos fogyasztói árindex adatait használja. Az egyes évek inflációja egymásra épül a kamatos kamat elvéhez hasonlóan – ezt nevezzük kumulált inflációnak.

A kumulált infláció képlete: az egyes évek inflációs szorzóit (1 + éves infláció/100) összeszorozzuk. Például ha két egymást követő évben 10% és 20% az infláció, az összesített hatás nem 30%, hanem 32% (1,10 × 1,20 = 1,32).

Az átlagos éves inflációt geometriai átlaggal számítjuk, ami pontosabb képet ad, mint az egyszerű számtani átlag, mert figyelembe veszi ezt az összetett hatást.

A magyar infláció története: 1960-tól napjainkig

Magyarország inflációs története különösen mozgalmas volt az elmúlt hat évtizedben. A kalkulátor diagramja szemléletesen mutatja a főbb időszakokat:

Szocialista időszak (1960–1989)

Az árak hivatalosan kontrolláltak voltak, az éves infláció jellemzően 1–9% között mozgott. A nyolcvanas évek végén azonban már megjelentek a piaci átmenet jelei: 1988-ban 15,5%, 1989-ben 17% volt az infláció.

Rendszerváltás és piacgazdasági átmenet (1990–1999)

Ez volt a legmagasabb inflációs időszak. 1991-ben az infláció elérte a 35%-ot, 1995-ben pedig a Bokros-csomag hatására 28,2%-ra ugrott. Az évtized végére az árstabilizáció hatására 10% alá csökkent az éves infláció.

EU-csatlakozás és stabil időszak (2000–2020)

A 2000-es években az infláció jellemzően 3–8% között mozgott. 2014-ben és 2015-ben enyhe defláció is előfordult (-0,2% és -0,1%), ami ritka jelenség Magyarországon. A 2010-es évek második felében az infláció tartósan alacsony, 2–4% közötti szinten stabilizálódott.

Inflációs sokk (2021–2024)

A COVID-járvány utáni ellátási zavarok, az energiaválság és az orosz–ukrán háború hatására az infláció rendkívüli módon megemelkedett. 2022-ben 14,5%, 2023-ban pedig 17,6% volt az éves infláció – ez a rendszerváltás óta nem látott szint. 2024-re az árszínvonal-emelkedés üteme 3,7%-ra mérséklődött.

Hogyan védekezz az infláció ellen?

Az infláció ellen a leghatékonyabb védelem, ha a megtakarításaidat olyan eszközbe fekteted, amelynek hozama meghaladja az inflációt. Néhány lehetőség:

• Államkötvények (PMÁP, MÁP Plusz): az inflációkövető állampapírok garantáltan az infláció felett kamatoznak, így megőrzik a pénzed reálértékét.
• TBSZ számla: az 5 éves tartási periódus után a hozam adómentes, ami jelentősen növeli a nettó megtérülést.
• Részvények és befektetési alapok: hosszú távon jellemzően megverik az inflációt, de rövid távon kockázatosabbak.
• Ingatlan: történelmileg az ingatlanárak lépést tartanak az inflációval, de likvid befektetésnek nem ideálisak.

A kalkulátor „Szükséges hozam” mutatója megmutatja, mekkora befektetési hozamra lett volna szükség ahhoz, hogy a pénzed értéke ne csökkenjen a kiválasztott időszakban.

Gyakran ismételt kérdések

Honnan származnak az inflációs adatok?

A kalkulátor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos éves átlagos fogyasztói árindex adatait használja. Ezek az adatok a KSH STADAT adatbázisából származnak, és az előző év átlagához viszonyított százalékos árváltozást mutatják.

Miért különbözhet az egyéni tapasztalatom az átlagos inflációtól?

A KSH fogyasztói árindex egy átlagos fogyasztói kosár árváltozását méri. Az egyéni infláció eltérhet ettől, mert mindenki más arányban költ élelmiszerre, lakhatásra, közlekedésre és egyéb kiadásokra. Például aki sokat költ üzemanyagra, az az energiaárak emelkedésekor magasabb egyéni inflációt tapasztal.

Mi a különbség az infláció és a defláció között?

Az infláció az árszínvonal emelkedését, a defláció pedig a csökkenését jelenti. Magyarországon utoljára 2014-ben és 2015-ben volt enyhe defláció. Bár a defláció elsőre jónak tűnik (olcsóbbak a termékek), tartós defláció a gazdasági növekedés lassulásához és munkahelyek elvesztéséhez vezethet.

Hogyan befolyásolja az infláció a fizetésemet?

Ha a fizetésemelésed nem tartja az ütemet az inflációval, akkor a reáljövedelmed csökken – vagyis a fizetésed kevesebbet ér. Például ha a béred 5%-kal emelkedik, de az infláció 10%, akkor a vásárlóerőd valójában körülbelül 4,5%-kal csökkent.

Melyik évtől számol a kalkulátor?

A kalkulátor 1960-tól napjainkig tartalmaz adatokat, ami 65 évnyi inflációs történelmet fed le. Az 1960 előtti magyar inflációs adatok (különösen a II. világháború utáni hiperinfláció) más nagyságrendű jelenség, amelyet ez a kalkulátor nem kezel.

Mit jelent a kumulált infláció?

A kumulált infláció megmutatja, összesen mennyivel nőtt az árszínvonal a kiválasztott időszakban. Az egyes évek inflációja nem egyszerűen összeadódik, hanem egymásra épül – hasonlóan a kamatos kamathoz. Ezért lehet, hogy 25 év alatt az árszínvonal akár háromszoros-négyszeres is lehet, annak ellenére, hogy az éves infláció „csak” 5–10% körül mozgott.